A Szent György-hegy a Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók. A balatoni táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb példája a képen látható oszlopos elválású bazaltoszlopokkal szegélyezett Szent György-hegy.

 

 

Tarányi-pince.Eredetileg a Tóti-Lengyel családé volt, ők építették 1780 körül. Egyemeletes barokk stílusú présház, oromzatán a Tóti-Lengyel család címerével. Az épület érdekessége a kéthajós, dongaboltozatos pince.

   

 

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnát Hegymagas földesura, a Tóti-Lengyel család építtette 1760 körül. Ezen a helyen már korábban, 1274-ben említik a Szent György-kápolnát. Ennek a kápolnának a maradványait meg is találták a mai kápolna körül. A félkörös apszisú kápolnához 1887-ben építették a tornyot. A kápolna belső berendezése is a XVIII. századból való.

   

 

Oroszlán-száj kút 1901


 

Szent György-hegy

“Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. 
Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű.
Két élő testvére van. Az egyik itt előttem, a Badacsony, a másik fönt Veszprém megye nyugati síkján a Somlyó. A három testvér közül melyik a legszebb, ki tudná azt megmondani?”  

Eötvös Károly


Szent györgy-hegy


Geológia

A Szent György-hegy a Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók.

http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/bazaltorgonkkkfehrgalatt.jpg http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/bazalorgonak_mra9634_1.jpg

A balatoni táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb példája az oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb „lepények” formájában terült szét a homokból és agyagból álló vastag tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200-300 méterrel magasabbak lettek.
Ezért is hívják ezeket a hegyeket tanúhegyeknek, mert ma is híven mutatják az egykori tengeraljzat szintjét, hiszen azon szétterülve alakultak ki, s ehhez képest a környezet változását (lepusztulását) jól megfigyelhetjük.
A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket az időjárás tovább formálta, és napjainkra alakultak ki a nép által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltalakzatok. A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.


Flóra

A cselling-páfrány (Notholaena marantae syn Cheilanthes marantae[1]) egy ritka páfrányfaj. Magyarországon a Badacsony melletti Szent György-hegyen fordul elő. A növény feltételezések szerint a kainozoikumi eljegesedés előtti harmadidőszak flórájának egy mai napig fennmaradt maradványfaja.

A fajra 1901-ben bukkant rá egy osztrák mohakutató, de nem ismerte fel ekkor a felfedezésének a jelentőségét. A cselling megtalálója hosszú ideig abban a tudatban volt, hogy a hazai flóra avatott kutatói ismerik hazánk területén az előfordulását, így nem is publikálta adatát. A felfedezés éve után tíz évvel említette egy jeles botanikusunknak, Degen Árpádnak egy külföldi botanikai kirándulása során.
http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/388px-illustration_notholaena_marantae-cselin-pfrny.jpg http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/410px-dianthus_lumnitzeri.jpg
Ez a ritka növény csak a meleg mikroklímájú, kevés talajréteget tartalmazó sziklagyepek bazalt szikláinak a zugaiban él. Szárazságok idején levelei összepöndörödnek és barnára színeződnek, a tavaszi csapadékok idején arasznyi levelei élénkzöld színűek. A bazalthegyeken számos ritka növény él. Hazánkban egyedül a Szent György-hegyen él a cselling-páfrány, de itt él a szintén ritka pikkelypáfrány és a Lumnitzer-szegfű is.


Fauna

A terület madárritkaságai a HOLLÓ, a VÖRÖS VÉRCSE és a KÖVIRIGÓ.
http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/corvuscorax001.jpg
http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/396px-falco_tinnunculus_m.jpg http://www.kisapati.hu/images/stories/vegyes/351px-monticola_saxatilis1.jpg

További érdekességek, információk a környékről.